Vladimir Glebov Naplója

 Üdvözlet minden kedves olvasónak.
 Dimitri megfázott, Mikhail nászúton van, Ivan és Mr. Klein iszogatnak, Theodor pedig dolgozik. Még Sergei is a boltjában van... Mit tehet tehát Vladimir Glebov? Mindjárt kiderül:
Mivel a legutóbbi történetben megjelent Boris, Vladimir öccse, ezért egy hét napos kis sorozat kezdődik. Az egész Boris harca lesz a városi fegyverforgalom fellendítéséért. Nem mellesleg Vladimir is segít az üzletek, intrikák között, hogy Boris elégedetten térhessen vissza megbízójához, illetve, hogy túléljék.
 Ezen kívül kiderül, hogy miért nincsen Liberty City -ben fegyverbolt és miért tilos extrémen a fegyverhasználat.
Ezzel a hét történettel a december kezdetét ünnepeljük meg. A csúcs természetesen december 6 -ik napján, Mikuláskor lesz.
 Remélem tetszeni fog.

 Boris mindig magamra emlékeztetett. Bár kissé magasabb, kevésbé erős testalkatú volt, ezt pótolta gyorsasággal. Nem csak fizikailag volt gyorsabb, de észben is, sőt kimondhatjuk: Boris okosabb volt nálam mindig is. Külső megjelenését tekintve hasonlított rám, mint azt már írtam, öltözködése azonban eltért az enyémtől. Én általában galléros pólót, vagy legfeljebb pamutinget vettem föl, egy kényelmes farmer és edzőcipő mellé. Ő katonai nadrágot, bakancsot, szürke dzsekit és fehéres-kékes fekete ráccsal díszített inget viselt. Mikor megérkezett én már a kikötőben vártam kék Marbellámmal. Olyan volt, mint mikor elváltunk, pedig az már több hat hónapja volt. Két évvel volt fiatalabb nálam, míg a nővérünknél öt évvel.
 - Együtt a család? - kérdezte vicceskedve.
 - Nem - feleltem borúsan. még mindig nem tudtam, hogy hogyan titkolom a foglalkozásomat - Ő Bohanben él, én Dukesban. Persze már tervezgetek egy költözést.
 - Ígéretesen hangzik. Muszáj lesz gyorsan leülnöm, különben lerohad a lábam...
 - Mit szólnál, ha beugranál a báromba? Ihatnánk egy kicsit, és lakhatnál is ott. Az emeleten berendeztem egy kis helyet már régebben.
 - Á, nem kell. Elleszek a lakásodban. Nem is kellene rögtön a bárhoz menni. Szívesen nézném egy kicsit a várost. Ez nem olyan, mint ami otthon szokott előfordulni, tudod.
 - Tényleg? én nem is néztem.
 - Öreg hiba. Amint elmész valahova, az első dolog, hogy mérd föl a terepet.
 - Ezt hol tanultad?
 - Neked persze nem írtam meg, amilyen polgári tudsz néha lenni, de fegyvereket csempészek egy félőrült kommunista németnek. Volt KGB -s ügynök, vagy mifene. Nagyon kemény tud lenni néha. Mindegy. Ő bízott meg, hogy építsek ki itt is egy kapcsolatot a helyi kereskedőkkel.
 - Miért mondod el?
 - Kell segítség. És talán te tudsz segíteni.
 - Persze, hogy tudok. Bár nem tarthatsz valami okosnak, azért én is tevékenykedtem. A helyi orosz banda, a Bratva egyik területi vezetője vagyok.
 Boris megdermedt, majd hitetlenkedve nézett rám. Végül szomorúan kezdte csóválgatni a fejét, és így dörmögött:
 - Vladimir, Vladimir, Vladimir... Hogy verjem a fejedbe. Szervezett... Területi... Bandákba... Sosem... Állhatsz... Be anélkül, hogy egy idő után bajba ne kerülnél.
 - Igen? És hogyan?!
 - Mit tudom én. Gondolom adót is szedsz.
 - Még nem, de az is jön majd nemsokára.
 - Mindenkit erősen fogsz szorongatni. Egyszer jön valaki, akit ha túl erősen szorítasz, megöl. Ha nem ő, akkor fia, lánya, nagyanyja, unokatestvére, barátja. Avagy...
 - Baromság! Senki sem merne megölni, ha olyan emberek állnak mögöttem, mint Mikhail Faustin, és Dimitri Rascalov. - szakítottam durván félbe.
 - Igazán? - Kacagott keserűen. - Szerinted az a Dimitri Rascalov, akiről már hallottam nem vetné oda gondolkodás nélkül a legjobb barátját is, az anyagi javakért? De. Tehát akkor mi van egy kis területi vezetővel?
 - De Mikhail...
 - Mikhail Faustin? Annak az embernek az apja egy gyilkos volt! Ő is az lesz. Megbomlik az agya, és egyszer csak... Neeeem. Dimitri ráveheti őt is, hogy dobjon oda. Esetleg meghal, hiszen ő is ember. Történhet, hogy ő maga öl meg. Csak egy nagy bang. Na, erre gondoltál?
 - Nem, és most ne is beszéljünk erről. Biztos fáradt vagy, menj aludni. én elintézek néhány telefont.
 - Vladimir - nézett rám megint szomorúan - Ne kezdj el szervezkedni. Lehet, hogy nem is lesz igazam. A testvérem vagy, aggódom érted. Kérlek vigyázz magadra.
 - Rendben, Boris. Megígérem. Holnpa elviszlek oda, ahova akarod, jó?
 - Köszi Vladimir. Sokat segítesz.
 Lefeküdt aludni, én pedig üveges szemmel néztem a levegőbe. Lehet, hogy tényleg megtennék? majd eszembe jutott, hogy felhívhatnám a barátaimat. De mit tudnának tanácsolni?
 Sergei biztosan azt mondaná, hogy bújjak el, mert Dimitriben nem bízik. Elkezdhetne szervezkedni. Az pedig sem nekem, sem Borisnak, sem Sergeinek nem lenne jó.
 Ivan sem jöhetett szóba, mert nem is ismerte a szóban forgó embereket, bár meséltem neki néha sörözés közben a megbízóimról.
 Theodor Mape pedig zsoldos, feltehetőleg elmondana mindent, amit tud Mikhailról és Dimitriről, ami inkább nyugtalanítana.
 Mr. Klein... Nos nem, őt nem ismerem, éppen csak véletlen kaptam meg a számát. Majd holnap beszélek még róla Borisszal. Holnap...
 Lefeküdtem a kanapéra, és nyugtalan álomba merültem.

 Sergei tökéletesen megmagyarázta ezt a rést a naplómban, de nálam szokatlan, hogy így szapulja Dimitrit. Szerintem teljesen normális ember, ha nem is egy harcos alkatú. Természetesen az, hogy pont Dimitri egyik feladata közben ért a balszerencse és baleset... hát nem tántorított el a további feladatok elutasításától. Ez hasznos is volt, mivel Dimitri hat nappal gyógyulásom után, mikor emlékezetem és koordinációm visszatért a normális kerékvágásba már felkeresett egy munkával. Sergei véleménye rám is rossz hatással volt, tehát megjegyzem, hogy Dimitri nem a megbízható Sergerit, hanem egy zsoldost, Mr. Kleint bérelte fel.
 Mr. Klein, aki mindig is taszított engem. Először is nem volt állandó főnöke, csak átmeneti. Másrészt nem hasonlított egyik eddigi zsoldoshoz sem, akit megismertem. Ivan Dolohov megbízható barát, és szövetséges volt, jó közelharci képességekkel. Theodor Mape egy veterán bérgyilkos, aki kegyetlenül osztotta a halált azokra, akik ellen felbérelték. De Mr. Klein más volt. Először is már most is elegánsan öltözött. Mape dzsekit és pulcsit viselt melegítőnadrággal, Ivan garbót és kommandós-nadrágot (igaz, később ezt átváltotta öltönyre). Mr. Klein fekete inget, vörös nyakkendőt, és fehér, kissé szürkés beütésű zakót és nadrágot viselt, felemás cipővel. Az egyik cipő fekete volt, és fehér volt a bőr az elején, a másik fordítva. Egyszóval nem volt kifejezetten jól öltözött. Bár kétségtelen, hogy az öltöny jól nézett ki fehér hajával, nagy orrával, és fekete szemeivel. Mr. Klein ideje nagy részét a Steinway -ben töltötte, de mindig tartott egy kis kanadai whiskyt magánál egy laposüvegben. A másik, ami zavaró volt, hogy nem volt közelharcos. megfigyeltem több helyzetben is, de soha nem harcolt közelharcban, csak lőfegyverrel. és ott sem átlagos fegyverekkel. Egy automata funkciós nagyobb táras, és jóval pontosabb Glock17 -et használt, és egy M4 gépkarabélyt. De ez még a jövő zenéje, egyenlőre egy Micro-SMG volt a kezében.
 Kezet fogtam vele, majd beültünk Dimitri kocsijába. Ő kezdett el beszélni:
 - Ismertetem a tervet. Ma a kikötőben egy jó nagy pénzszállító készülődik elindulni. A pénzt egy hajóról pakolják be a kocsiba. Amíg pakolnak, addig esélytelen megtámadni őket. Rengeteg biztonsági lesz ott. Viszont mikor elindulnak, akkor a sofőr és még két ember fogja összesen kísérni. A kikötő ajtajában csapunk le rájuk. Egy kocsi áll meg előttük, egy mögöttük. Mi kiszállunk, és lelőjük az őröket, majd elraboljuk a kocsit, és a garázsomban átpakoljuk egy kisteherautóba. Tetszik?
 - Hát... mehet - bizonytalankodtam.
 - Öngyilkos. Tetszik - szólt Mr. Klein, és új tárat csapott a géppisztolyába.
 Nagyjából negyven perc múlva a pénzszállító kikanyarodott a kikötőből. Illetve csak kikanyarodott volna, ugyanis egy jókora kamion állta el az útját. Az egyik kísérő kiszállt, és jókora sörétesével integetve jelezte, hogy menjünk el az útból. Ekkor egy másik kamion állt meg a pénzszállító mögött. Azt a kamiont rögtön több találat is érte a kikötői biztonság részéről, mi viszont gond nélkül legyilkolásztuk a három őrt. Dimitri ült a volán mögé, jómagam mellé ültem, és a kitört ablakon keresztül készültem lőni, Mr. Klein pedig a Micro-SMG -vel kezében hátra ült be. Elindultunk.
 - Nagyjából mennyi rendőrre számíthatunk? - kérdeztem Dimitrit.
 - Úgy két-három járőrautó, ha az elterelés, és a másik kamion is megteszi a magáét.
 - Hülyeség - szűrődött át Mr. Klein hangja a hátsó térből - A pénz, és a sérelem függvényében kiszámítható, hogy a rendőrök olyan negyvenezer dollárnyi és egy rutinmunkai pofáraesés értékével fognak üldözni minket, hozzávesszük, hogy a félrevezetés és a kamion szintén felszítja a dühüket úgy négy járőrautóval, tehát összesen tizenhat járőrautó, egy rendőrségi helikopter, és két Enforcer, tele N.O.O.S.E. -al, amik a körtérnél fognak állomásozni. Ehhez még vegyük hozzá, hogy minimum elhaladunk tíz-tizennégy járőr és hat járőrautó mellett, amik csatlakozhatnak az üldözéssel. Ennél fogva, hogy ez így megtörtént, a saját érdekünkben és a pénz reményében fordulj be most BALRA!
 Dimitri önkéntelenül befordult balra, itt egy kis büfé állt, illetve egy minifurgon. Mr. Klein kiugrott a kocsiból, és kirángatta a furgon sofőrjét, majd néhányszor fejbe verte a géppisztoly markolatával. Ezután bekászálódott a kormány mögé, és intett, hogy mi pakoljuk át a pénzt. Mi mást tehettünk volna. Átraktuk a pénzt, majd beszálltunk, én hátra, Dimitri előre. Mr. Klein elindult, és betolta a pénzszállítót a tengerbe, ami maximum negyven méterre lehetett a büfétől. Ezután Dimitri navigálásával elindultunk a lerakat helyett Dimitri lakása felé.
 Összesen négyezer dollárt kaptam, Mr. Klein hatezerrel lett gazdagabb. Megnyugodhattam volna, de valahogy mégsem sikerült. Hogy miért? Megcsörrent a telefonom:
 - Halló, Vladimir! Itt Boris. Holnap érkezem a városba, és gondoltam, hogy elszállásolhatnál arra a hétre, amíg itt leszek. Köszönöm.
 Dermedten néztem a telefont. Mi lesz, ha az öcsém megtudja, hogy mivel foglalkozom?!

 Vladislav barátom megengedte, hogy kissé átolvassam a naplóját, hogy képet alkothassak magamról, olyat, amilyennek ő lát. Mivel a legjobb barátok vagyunk, sértődésnek persze nem is lehet helye. Tehát amilyennek én látom magamat az ő leírása alapján, az nem is kicsit hízelgő. Mivel szerinte én egy erős, eltökélt, és ügyes harcos, megbízható barát és jó beosztott vagyok, nem mellesleg pedig azonos helyzetben vagyunk. Ez a kép talán megfelelő lehet rólam...
 Vladislav sajnos hagyott egy fekete foltot a naplójában, ez pedig egy sikertelen üzlet eredménye volt, ami után két hétig feküdt kómában egy kórházi ágyban. Ez alatt az idő alatt én vittem a boltomat, és egy barátom segítségével az ő bárját is, illetve én teljesítettem Mr. Faustin megbízásait is. Valójában nem is Mr. Faustin volt az, aki megbízott minket, hanem Rascalov. No igen, Rascalov, benne sosem bíztam igazán meg. Mindig volt benne valami, ami nem illett megbízható emberekhez. Alattomos volt, és nem is olyan kemény, de igazságos, mint Mr. Faustin.
 A történet a következő:
 Ahogy Vladislav is mindig említette, általában az úgynevezett mobilon kerestek meg minket a főnökeink. Legutolsó megbízatásunk óta, ahol is a Perestroikát védtük az ukránoktól, már eltelt néhány nap, szám szerin öt, mikor Rascalov felkeresett minket. Igen, minket, mivel én és Vladislav hetente egy délutánt szenteltünk a barátságunknak, ilyenkor étterembe, vagy inni jártunk, vagy nem is ritkán sztriptízbárba, ami még itt, a kapitalizmus földjén is ritka volt. Éppen egy iszogatós délután jött be a Comradesbe, ahol rögtön behúzott minket az egyik bokszba.
 - Vlad, Sergei. Jól harcoltatok a múltkor, de most nagyobb bajunk van.
 - És mégis mi? - kérdeztem kissé ellenségesen.
 - Talán nem hiszel nekem?
 - De. Csak csodálkoztam a megfogalmazáson.
 - Mi furcsa volt benne?!
 - Azt mondtad, hogy nekünk. Nem neked, nekünk.
 - Persze, ti vagytok a legjobban megbízható embereim.
 - Persze Mr. Faustinra és magára gondolt, nem? - kérdeztem, ha lehet még ellenségesebben.
 - Ez magától értetődő. - motyogta zavartan. Vladislav sietett a segítségére:
 - Mi a probléma?
 - Az egyik barátom, aki az ukránokkal is kapcsolatban állt, most köpni akar a rendőrségnek. HA minden igaz, a rendőrség éppen most megy hozzá. Odamegyünk, és megöljük őket! Ha ezzel végeztünk, mind a kettőtök kétezer dollárral lesz gazdagabb, és megtarthatjátok a rendőrök fegyvereinek egy részét is. Illetve lesz egy jó pontotok nálam, és ha kell valami, akkor segítek.
 - Természetesen megint Mr. Faustin, és önmaga nevében beszél egyszerre, igaz?
 - Miért kell mindent megkérdezni?! Induljunk.
 Bepattantunk Dimitri kocsijába, ő pedig elvezetett minket egy Bohani lakáshoz. Apropó, Bohan... Nem tudom, hogy ismerős lehet-e bárkinek, de Bohan a város legundorítóbb része. míg Broker és Dukes meglehetősen nyugodt, kissé talán lepukkant hely, addig Algonquin maga a csilogó gyémánt, nagybátyja, Alderny pedig egyesíti magában a Brokeri részt, és az Algonquin hatást. De Bohan... A legkisebb, de több gyilkosság, drogüzlet és bűntény van benne, mint Broker, Dukes és Alderny -ben összesen. Algonquint nehéz megmondani, mert nem az az igazi bűnözés, hanem különböző anyagok, fegyverek és gyémánt terjesztése van ott. De Bohanre visszatérve (Bárcsak ne kéne!), egy a szokásosnál is lerobbantabb házhoz értünk. Két rendőrautó parkolt előtte. Egy rendőr álldogált az ajtóban, de az is csak egy pisztollyal. Vladislav odalépett hozzé, és elkezdett beszélgetni vele, míg én megkerültem a házat, és a sikátorból előlépve hirtelen a sörétesem markolatával leütöttem, majd a rendőr pisztolyát odadobtam Rascalovnak.
 Beléptünk a házba, és lassan haladtunk fölfelé, ha lehet csöndesen. Minden hirtelen történt. Az egyik ajtó kivágódott, és rendőrök rohantak ki rajta. Mind a hárman lőni kezdtünk. A következő pillanatban már én és Vladislav is az ajtó két oldaláról lődöztünk befelé, míg Rascalov a lépcsőkorlát hiányos fedezékéből tüzelt. ÉS itt jön el a hátrányos pillanat: Vladislav előrelép, egy ajtó kivágódik, a barátom elesik, és egy sörétes csöve teljes erőből fültövön vágja. Vladislav összeesett, én pedig ordítva lőttem szitává a rendőrt. Nem is voltak többen. A kivégzést Rascalov végezte el, kilökte a fickót az erkélyen. Nem is láttam az arcát, nem is hallottam miről beszélgetnek. Ez abban a pillanatban nem növelte gyanúmat a kígyó iránt, mert én Vladislavot és a fegyvereket húztam/hordtam le a kocsiba. Mikor már Rascalov is beszállt, némán vittem haza. Végül Vladislavot kirakattam a kórházban egy taxival, mert Rascalov elvitte a kocsiját, és hazamentem pár percnyi kórházi ücsörgés után, egy rakatnyi fegyverrel. És vártam. Két hétig.
 De Rascalovban azóta sem bízom, és inkább Mr. Faustin megbízásait próbálom elfogadni... Általában sikerrel.

 Bocsánat emberek a hosszú kimaradásért, tényleg nem szokásom. Csak mostanában kissé betegeskedtem egy kis ételmérgezés miatt, ezért nem írtam ide.
 Plusz a GTA V hírei is kissé lekötöttek. Ha-ha :)

1. Get Help - Big Wawes I. között

George Stely: George nagyon utálja, ha a kikötőben drogot hoznak be. Megkért, hogy menjél vele, és segíts megölni hét bandatagot, felrobbantani két hajót, és egy teherautót.
 Jutalom: 500 $

2.

Phil Bell: Phil egy kissé összerongyolódva rád ugrik egy pár láda mögül. Amikor meglátja, hogy rendőr vagy leszáll rólad, és megkér, hogy vidd el őt a Penguin Bar -ba. Útközben rád támadnak motorosok, akik el akarják kapni.
 Jutalom: 1000 $

3.

Marvin: Egy zöld öltönybe öltözött férfi szólít meg egy zöld PMP600 -nak támaszkodva. Megkér, hogy fuvarozd el őt egy régi gyógyszergyárba, ahol meg kell kapnia egy jelentős tartozást. Mivel a másik félnél legalább négy emberre számíthat megkér, hogy segíts neki. Egy sörétes van nála, az ellenfelek pedig négyen lesznek, egynél szintén sörétes.
 Jutalom: 500 $ + Marvin telefonszáma (Még egyszer fog szerepelni)

4.

Marvin: Négy nappal ezután ismét találkozhatunk Marvinnal, ezúttal egy Cluckin' Bell étteremben áll a WC előtt. Amint meglát téged, szól, hogy menj vele, és beszálltok a zöld PMP -be. Egy fickó jön ki a WC -ből, őt kell követni a lakásáig.
 Jutalom: 500 $

5.

Marvin: Marvin felhív téged, hogy menj el a pasas lakásába. Ott lesz még egy ember és hat rendőr. Meg kell ölni mind, el kell vinned egy aktatáskát, miközben kettes körözési szintet kell leráznod. Ha eljutsz a Cluckin' Bell -be, és nincs körözésed, akkor végigvitted.
Jutalom: 1000 $

Szereplők: Donald Dodson, Eric Angel, Michael Thomson, Arnold Hessenheffer, Jacob Becker, George “Georgie” Stely, Evans, Felix Growen, Francis és Claude McGraph, Carlos Dollar

(Mystery Man)

Idő: 19:30

Helyszín: Los Santos; kikötő

 Klip:

 Egy teljesen szürke Stallion, hátul rendőrségi villogóval, az átlagosnál enyhén erősebb motorhanggal gurul a naplementében Los Santos kikötője felé. A szél a kocsi rádiójának hangját messzire elviszi: “A fiatal újságírónő, Katie Hill ma délben meghalt. Miss Hill a rendőrségben elterjedő korrupció, és a drogbárókkal való csencselést hozta fel témának, és állítólag nagy anyagot gyűjtött már össze. A nyomozást Donald Dodson őrnagy, és Michael Thomson százados vezeti. Bővebb információk a tízórás hírekben.” A Stallion megáll és egy magas, szürke öltönyös férfi lép ki belőle. Ő Donald Dodson, a rendőrség őrnagya. Fekete bajsza, nagy pajesza, és kockára nyírt haja van, amellett kerek lencséjű napszemüvege.
 A kikötőben álló alakokhoz lép, akit Eric Angelnek hívnak. A férfi magas, vörös garbót, kék farmert, hosszú szárú csizmát visel, szőke, felálló haja, és körszakálla van, amellett zöld szeme.
- Képzelje Don, hogy jót művelt, mikor megölte Katie Hillt. Ha kell még valami, akkor jelentkezem.
- Miért nem volt elég egy telefon?
- Azt lehallgathatják. Ha kell nekem, vagy a főnökömnek valami, akkor majd szólok. Ciao!
Dodson visszaszáll a kocsiba.

A küldetés:

Alap egyenleg: 3000 $

Alap fegyver: Glock 17 (17+170 töltény)

Vezesd haza a szürke Stalliont, parkold le. Nézz körül a lakásban, vizsgáld meg a gardróbodat (van benne még egy öltöny [fekete, vörös nyakkendő], egy szmoking [fekete öltöny, csokornyakkendővel, felöltővel és arany sállal], és egy tiszti díszegyenruha), majd nézd meg a telefonodat.

Jutalom: 0$

I.              küldetés (A hint)

  Csöng a telefon, a hívó fél Michael Thomson, a legjobb barátod. Elhív téged egy drogbanda lecsapására. Szállj be a szürke Stallionba, és menj a helyszínre. Ez egy régi raktár. Amint odaérsz, rögtön be kell hatolnod. Lődd le az összes bandatagot, és aztán kapd el a menekülőket, mielőtt azok meglépénének.
 Vegyél fel két zsák drogot, és vidd ki a teherautóba, ami elviszi a lerakatba, majd a bűnügyi laborba.

Jutalom: 500$

II.            küldetés (New waves)

  Ismét a telefonod csöng, és ezúttal Carlos Dollar, az egyik drogbáró keres téged. Azt akarja, hogy rabold ki a lerakatból induló teherautót, vagy beküldi az összes rólad szóló adatot a rendőrségre. Hívd fel Michaelt, és menj az általa adott helyre. Ott ad neked egy új ruhát (Fekete garbó, fekete maszk, fekete farmer, és fekete teniszcipő), ő is hasonlóba öltözik. A feladat, hogy amint kinyílik a lerakat bejárata, lelődd a sofőrt, majd beugorj a vezető melleti ülésre, míg a társad a volán mögé ül. összesen három rendőrautót kell lelőnöd. Ha leszállítottátok a teherautót, haza kell menned. Ott a ruhát elmenti a gardróbba.

Jutalom: 1500$

III.         küldetés (Get help)

 George Stely, a rendőrség diszpécsere felhív, hogy a rendőrségnek szüksége lenne segítségre, és ezért mindenkit be akar vetni. A feladatod, hogy elvégezz három munkát Stelynek:

1.)  El kell kapni egy motorosbandát (hatan vannak).

2.)  Egy három főből álló drogkartell akar lecsapni egy bárra. Védd meg a bárt.

3.)  Egyképviselőt át kellene szállítani titokban a kaszinójából a lakására. Megtámadnak titeket, rázd le az üldözőket, de ne lőjj rájuk.

Egyenként kapsz értük 500$ -t, a végén pedig még 1000$ -t. George felhív téged, és szól, hogy bármikor kérhetsz tőle munkát.

IV.          küldetés (Big waves 1)

 Michael megelégeli, hogy a drogbárón kívül még ketten zsarolják őket. Neked, és Michaelnek le kell csapnotok Eric Angel emberére, aki elindult az adatokkal a kapitányságra. He megölték, akkor Michael szól, hogy hamarosan nagy dolgok jönnek, és álljon készen.

Jutalom: 1000$

 V.            küldetés (Big waves 2)

 Michael felhív, hogy indulj el a kikötőbe, mert ott beszélt meg találkát Angellel. El is mentek mind a ketten, de Angel csapdába csal titeket, és sokan támadnak rátok. miután megöltétek az embereit, Michael felhívja egy barátját, Arnold Hessenheffert, aki mesterlövész, hogy lője le Angelt. Arnold csak a kocsi kerekét lövi ki, és a te meg Michael utoléritek Angelt. Angel felajánlja, hogy fizet, ha nem ölöd meg. Itt választhatsz:

1.)  Megölöd, és akkor Michael hajlandó lesz megadni Arnold telefoszámát, akit bármikor hívhatsz segítségnek.

2.)  Angelt éledben hagyod, akkor elmenekül, (és később megpróbál megölni, akkor kell megölnöd,) ebben az esetben 30000 $ -t fizet.

Jutalom: 10000$

VI.          küldetés (Chase him!)

 Donaldot felhívják telefonon. A hívó fél Felix Growen, a város polgármestere. Szeretné, ha a rendőrség jobban fellépne a szervezett bűnözéssel szemben. A Szindikátus egyik vezetője most találkozik az egyik drogbáró embereivel. Amennyiben nem teljesíted a megbízatást, kirúgnak a rendőrségről. El kell menned a találkára, ahol már majdnem lezajlott az üzlet. A kocsival hajts be a találkára, majd el kell ütnöd mind a nyolc embert a helységben. Ezután szállj be a csónakok egyikébe, és érd utol a menekülő hajókat. Ha végeztél, hívd fel Felixet.

Jutalom: 2500 $

VII.       küldetés (Point A)

 Georgie felhív, hogy a rendőrség nagy próbatétel előtt áll. Meg kell tisztítani a negyedeket a bűnözéstől. Donald és Michael két rendőrrel egy kisebb házat kap. Elsőként hajts a találkozási pontra, ott Michael és a két férfi beszáll. Vidd el őket az A ponthoz, majd hatoljatok be a házba, és öljetek meg minden bűnözőt.

Michael bármikor ad neked tisztogatós munkát.

Jutalom: 1200 $

VIII.     küldetés (Lucky man)

 Ismét a polgármester keres minket. A Szindikátus bosszút akar állni az előző csapásért, ezért azt tervezik, hogy megölik a polgármestert. Neked kell megvédened, és átszállítanod. hajts a helyszínre, és ott Michaellel vigyétek biztonságos helre a polgármestert. Közben a Szindikátus emberei üldöznek titeket. A polgármester ezentúl ad neked munkát, amikben a Szindikátus üzleteit kell tönkretenned (Összesen nyolcat)

Jutalom: 4000 $

IX.          küldetés (With money…)

 Michael szól nekünk telefonon, hogy Carlos Dollar, a drogbáró beszélni akar Donalddal és vele. Találkoznotok kell a báró palotája előtt. Amikor odaérsz, már ott  drogbáró is, aki azt a feladatot adja, hogy tüntessük el az utána nyomozó zsarukat. Mind a két rendőr, és egy mesterlövész az egyik gyorsétteremben van, ahol az informátorukkal találkoznak. Meg kell ölni mindegyiket, de nem szabad hagyni, hogy az informátor meghaljon. Őt élve kell elvinni egy raktárba.

Jutalom: 3000 $

X.            küldetés (…There are no complications)

 Carlos felhív, és szól, hogy hozzátok át Michaellel az árulót a palotájába. Amikor a raktárból elindultok zsaruk támadnak rátok. öljétek meg mind, vagy feljelentenek titeket. Ha ezzel végeztetek, szállítsátok az árulót a palotába. Ezután Michael szól, hogy már régóta kollégák vagytok, és elmehetnétek néha inni.

Jutalom: 3500 $

XI.          küldetés (Thugs 1)

 Donaldot ismét telefonon keresik, és a hang be is mutatkozik: Francis McGraph. Egy autószalon vezetője, és hallotta egy volt ismerősétől (Angel), hogy Donald minden pénzes melóban benne van. Megkéri Donaldot, hogy lopja el egy gengszter kocsiját. A kocsi egy fekete Esperanto. Ha a kocsi megvan, csak el kell szállítani a garázsba.

Jutlom: 1000 $

XII.       küldetés (Thugs 2)

 Ismét Francis hív, és megkér, hogy szállítsd vissza a kocsit a gazdájának, mint becsületes megtaláló. Amikor ott vagy, akkor lődd le a gengsztert, és az embereit. Ezután pattanj be a legelső járműbe, és menekülj: négy nagy Rancher kezd üldözni. Iktasd ki őket.

Jutalom: 2500 $

XIII.     küldetés (Thugs 3)

 Francis ismét felhív minket: Szomorúan közli, hogy az autószalonját szétverték, mert megtudták, hogy részt vett a gengszter halálában. Egy kis lakásban bujkál. Odahív téged, hogy mentsd meg. Odamész, ő beszáll a kocsidba, de rögtön üldözni kezdenek titeket. Rázd le őket, és vidd el Francist az öccse kaszinójába.

Jutalom: 2000 $

XIV.     küldetés (Action 1)

 Francis szólt, hogy kétszer megpróbálták megölni, most épp egy autósüldözés közepén van, és hívja Donaldot, hogy jöjjön gyorsan. Mikor odaérsz, Francis kocsija épp felborul, ő kiszáll belőle, és egy gépkarabéllyal elkezd lőni üldözőire. Szedd föl, és vidd el a helyszínről, miközben ő lövi az üldözőket. Mikor kiteszed a lakásánál szól, hogy szerezz be néhány fegyvert.

Jutalom: 2000 $

XV.        küldetés (Action 2)

 Felhívnak téged telefonon, a gengszter barátja, egy még nagyobb banda feje. Figyelmeztet, hogy meg fogsz halni. Menekülj gyorsan a lakásodból, és öld meg a rádtapadt embereket. Hívd fel Francist, és kérd meg, hogy hadd lakhass nála. Ő megengedi. Az utolsó küldetésig nem térhetsz vissza a lakásodba.

Jutalom: 0 $

XVI.     küldetés (Reaction 1)

 Francis felhív, hogy gyere gyorsan az öccse kaszinójába. Ott Francis, Claude és egy barátjuk, Evans vár, és elmondják, hogy visszavágnak a gengsztereknek, de a segítségedet kérik. Szállj velük kocsiba, és törj be a gengszterek egyik raktárába, és robantsd fel. Egyik társad se haljon meg. Vidd őket haza.

Jutalom: 5000 $

XVII.   küldetés (Reaction 2)

 Francis és Claude ismét nagyot akar alkotni: Meg akarják ölni a gengszterek vezéreit, miközben azok társaik sírjánál állnak. hajtsatok oda, és öljétek meg a gengsztereket. Egy kivételével me gis halnak. Ez elmenekül, és nektek üldözni kell őt. Végül megmenekül. Ekkor rázzátok le a rendőrséget, és vidd a McGraph testvéreket haza.

Jutalom: 3000 $

XVIII. küldetés (Reaction 3)

 Francis szól, hogy az utolsó gengszter a híd alatt rejtőzött el. Hajts oda Francisszel, és öld meg. A gengszter kér, hogy ne öld meg. Ha életben hagyod, akkor elfut, de elüti egy kamion. itt összeszedheted a pénzét.
 Francis megkérdezi, hogy lenne-e kedved vele, és Claude –dal néha beszélgetni.

Jutalom: 7000 $ + Francis autószerelő műhelyében beállíthatsz magadnak speciális rendőrautót, amit mindig megtalálsz leparkolva a házad előtt.

XIX.     küldetés (Claude’s part)

 Claude felhív, hogy a kaszinója nem megy elég jól, mióta megnyílt egy másik is az utcában. megkér, hogy verd szát azt a kaszinót baseballal, majd verd meg az üzletvezetőt is. A kaszinóban nyolcan dolgoznak, akik rádtámadnak, de fegyvertelenül.

Jutalom: 5000 $ + max. 1200 $ naponta Claude kaszinójából.

XX.        küldetés (Evans wants more! 1)

 Evans hív fel, hogy már találkoztatok, és a segítségedet kéri. Egy kis fegyverboltot vezet, amit a rendőrök le akarnak fülelni. Neked csak beszélned kell a rendőrökkel, és elhinteni egy másik fegyverbolt történetét.

Jutalom: 700 $

XXI.     küldetés (Evans wants more! 2)

 Evans megkér, hogy vedd rá az egyik nagy fegyverbolt tulajdonosát, hogy álljon össze vele. Jacob Becker, a fegyverbolt tulajdonosa nemet mond, ezért meg kell verned néhány alkalmazottját. Hirtelen megjelenik az FIB, és neked ki kell mentened Beckert. Rázd le az FIB –t, és vidd el Beckert Evanshez.

Jutalom: 1500 $ + Evans bármikor ad neked olcsóbb fegyvereket.

XXII.   küldetés (End of line 1)

 Michael felhív, hogy nagy a baj. Carlos Dollar már nem akar több dolgot, és meg akarja ölni őket. A küldetés lényege, hogy te és michael összeszedjetek 5000 $ -t játékbeli négy óra (8 perc) alatt. Ha ez sikerül, vidd el a pénzt Carlosnak. Így megkíméli az életeteket.

XXIII. küldetés (Officers for a life)

 Georgie megint felhív, hogy figyelmeztessen: Állítólag a drogbáró Carlos Dollar be akarja darálni a korrupt rendőrséget, ha szabadon hagyják elmenni. Georgie figyelmeztet, hogy tudja, hogy korrupt vagy, de alkut ajánl: Gyere el Michaellel Carlos estélyére és beszéljétek meg a dolgokat. Vedd fel az estélyi ruhádat, és menj el az estélyre.

Jutalom: 0 $

XXIV. küldetés (End of line 2)

 A partin felhívod Francist és Claude –ot, Evanst, hogy jöjjenek oda gyorsan segíeni. te, Georgie és Michael pedig elindultok, hogy megöljétek Carlost. Az etélyen nagyon sok ember részt vesz, ezeket nem szabad lelőni, d az első lövések után már elmenekülnek. A biztonságiak és Carlos emberei azonban rádtapadnak, és ezeket mind meg kell ölni. Miuzán eljutottatok Carlos lakosztályába, Carlos rádlő, majd kiugrik az ablakon. Kövesd őt, és szállj be a kocsidba Michaellel. Autósüldözés kezdődik. A két kocsi összeütközik, felborul, és Carlos lelövi Michaelt, mire te lelövöd Carlost. Visszakapod a lakásodat, és megkapod Carlos palotáját is.

Jutalom: 50000 $ + a palotád naponta max 5000 $ -t termel.

XXV.   küldetés (The best officers and friends)

 Vedd föl a díszegyenruhádat, és menj el Michael temetésére. Ott Georgie megkér, hogy legyetek barátok, és járjatok el ezentúl barátkozni. A temetésen Donald elmondja, hogy hogyan göngyölítették fel az ügyet Michaellel, korrupt zsarunak álcázva magukat. Kitüntetnek, előléptetnek rendőrfőnök helyettessé.

Jutalom: 120 $ + Michael speciális PMP 600 –as rendőrautója.

 Mint általában, amikor melózni hívtak, Mikhail szólt bele a telefomnba.
 - Vlad, hol vagy?
 - A Comradesben. Éppen dolgozom.
 - Gyere gyorsan a Perestroikába. Tegnap megérkezett egy Platypus nevű hajó. Olyan, mint amilyenen te jöttél. Nyolcvan ukrán szállt ma partra, akiket az a totálkáros banda már felfegyverzett. Tudod mi jön most?
 - Vannak sejtéseim. - Megtámadják a Perestroikát és a házamat! Én a házban vagyok, Sergei és Dimitri a Perestroikában. Velem még legalább húszan vannak, de ott összesen kilencen. Meg ők ketten. Menj oda te is, és segíts. Kapsz fegyvert, de pisztolyt azért vigyél.
 Eltettem a pisztolyt, meg a kést is, végül felkaptam a sörétest, és beszálltam a kocsiba. A kabarét hátulról közelítettem meg, pedig pont útba esett az eleje is. Már a hátsó ajtónál is álltak, emellett a tetőn is, így azért eléggé biztonságos volt. Igazoltattak, de azért felismertek, hiszen két napja ott voltak a beavatáson. Mikor beléptem a főterembe Dimitri odalépett mellém:
 - Jól harcoltál eddig, harcolj most is jól.
 - Nem félnek, hogy a rendőrség is jön?
 - Az ukránok most értették a dolgukat. Aldernyben egy kórházban, és egy raktárban lövöldözés van folyamatban. A város összes rendőre és ügynöke ott van.
 - Szép. tehát nincs segítség.
 - Nincs. Te és Sergei a bárpulttal szembe álltok majd az asztalok mögött. Van fegyvered?
 - Ez a pisztoly, meg a sörétes. Sergeinek?
 - Kapott ő is pisztolyt, illetve ő is kapott egy ugyanilyen sörétest, egyenlőre nincs nagyon más fegyverünk.
 - Nem is gond. Önnél mi van?
 - Pisztoly, Micro-SMG. Meg egy mellény.
  Odaléptem Sergei mellé, aki a puskával célozgatott. Mikor meglátott letette a puskát, és megveregette a vállamat:
 - Tudod Vlad, olyan vagy, mintha a testvérem lennél. Mióta megjöttél jobb az életem, és rengeteg mókában volt részem.
  - A móka a te olvasatodban verekedést jelent?
 - Azt ám. Ez is jó kis buli lesz!
 Elhelyezkedtünk az asztalok mögött, és vártunk. Nem kellett soká. Az ajtó felől először még csak kiabálás hallatszott, utána már lövések is. Az ajtón három ember rohant be, AK -kal lövöldözve hátrafelé.
 - Az autótorlasznak vége, a tetőn levők halottak.
 Vagyis már csak öten voltak rajtam, Sergeien és Dimitrin kívül, akik megvédhették a kabarét. Fölálltam, és odakiáltottam az egyiknek:
 - Ide az AK -t!
 Odadobta, én pedig magamhoz vettem még néhány tárat, majd elindultam lassan kifelé. Sergei utánam, mögöttünk pedig ketten azok közül, akik az előbb még befelé futottak. Én kilőttem az ajtót, és elkezdtem lőni, a mögöttem futó két ember is, és Sergei szintén. Négyen összeestek. Elkezdtünk lövöldözni az utcán, és a parkot is tűz alá vettük. Az ukránok nem voltak ám olyan sokan, mint gondoltunk. legfeljebb tízen lehettek elől, és már meg is haltak.
 - Gyerünk! - kiáltottam, átlendültem a park kerítésén, a többiek pedig követtek, egy kivételével, aki elkezdett őrködni a kabaré előtt. Itt kezdődött a baj. Megláttam azt, amit nem vártam. Ugyanis nyolc ukrán AK -kal egy kicsit sok három embernek. Elkezdtek tüzelni, mi néhány fa mögé bújtunk el. Sergei sörétese kifogyott, eldobta, és a pisztollyal próbálta leszedni azt az embert, aki a kerítés mentén lopódzott közelebb. Úgy éreztem, hogy meghalunk. A fák kezdtek szétforgácsolódni. Hirtelen egy másik fegyver kezdett tüzelni. Egy M4... Kinéztem a fa mögül, és megláttam. Egy fekete LS feliratú melegítőnadrágot, barna edzőcipőt, vörös, Liberty Rock Radio -s emblémát viselő kapucnis pulcsit, és sárga-fekete terepmintás dzsekit, kalapot viselt, kerek lencséjű szemüveggel. A szakálla hosszú volt, és barnás-vörösesszőkés. Egy M4 volt nála, és az ukránokra lőtt. Azok pedig vissza. Ordítva és lövöldözve kitörtem a fa mögül. Percek alatt vége lett mindennek.
 A romokat eltakarították, a tüzeket eloltották, a hullák és a roncsok már a tenger mélyén hevertek. Mikhail, Dimitri, Sergei és én az újonnan jött két fickóval beszéltünk.
 - Szóval mi is a maga neve?
 - Theodor Mape. Zsoldos vagyok. Tudja azért mentettem meg az emberei életét, mert az ukránok már ismernek engem. Huhh, az kemény lövöldözés volt...
 - És a társa?
 - Társaim. Ő itt Russel, a helyettesem. De még Maxwell, és Hudson is a bandámba tartozik. Mindenkinek van pisztolya, géppisztolya, M4 -e, és sörétese.
 - Kell munka?
 - A tarifám kicsit nagy. Szóval nem. Vegyük úgy, hogy ha nagy rablást tervezel, akkor felhívsz. itt a számom. És megkapja a kis eszement is.
 - Én? - kérdeztem.
 - Te. Nem mindenki megy be egy olyan parkba, ami tele van ukránokkal.
 - Jó. Megesik.
 Mikhail végül összedobott kétezret Theodornak, én és Sergei ezret-ezret kaptunk, Dimitri pedig ezerötszázat. Mindenki más, aki részt vett háromszázat. És ami a legszebb: A rendőrség hajtóvadászatot indított az ukránok ellen.
 Én már csak arra vártam, hogy hazamenjek, és ledőljek aludni, de végig kellett innom egy egész bankettet a győzelemre. Sergei és én Theodorral, illetve három emberével beszélgettünk, akik Mikhail háza mellett várakoztak titokban. Apropó, Mikhail háza. Alig támadták meg, de mégis kemény harc volt, de nem azokkal, akikkel várták. A Firefly melletti biztonsági őrök támadtak a házra, mert nem bírták a gengsztereket. De már nem létezett az a biztonsági szolgálat, erről Mikhail gondoskodott. Tehát minden jó volt, sőt! Gyönyörű volt.

 Nagyjából egy héttel a beavatásunk után elkezdtem fontolgatni, hogy át kellene költöznöm Dukes -ból Hove Beach közelébe. Sergei is és én is elkezdtünk aggódni a Bohan -i közelségünktől. Egyre több volt a különböző bűneset. Vice City -ben például alig tíz hónapja öltek meg egy Ricardo Diaz nevű drogbárót is. Itt Libertyben éppen összeomlott az egyik maffiacsalád, a Forellik, akiknek megölték a vezetőjét és két alvezérét Vice Cityben. Sonny Forelli és a családja helyét vették át az Ancellottik.
 Csöngettek a ház ajtaján. Dimitri volt az. Inkább lesiettem elé, minthogy ő jöjjön fel. Amikor meglátott csak intett, hogy kövessem. Csak ment, ment, majd leült egy padra, és intett, hogy üljek le mellé. Rágyújtott egy cigarettára, és megkínált engem is. Én elvettem egyet, és meg is gyújtottam, majd rögtön el is nyomtam.
 - Ez füves.
 - Igen? Mindegy, az volt az egyetlen.
 - Mi a baj, Mr. Rascalov?
 - Az üzlet. Olyan, mint egy játék. De sosem lehet nyerni. Nincsenek abszolút nyertesek. Vannak, akik jó járnak, akik nem nyernek sokat, és vannak vesztesek.
 - Aha. És a játékosok?
 - Vannak kisebbek, vannak nagyobbak.
 - Szerinted én milyen vagyok?
 - Ne haragudj, hogy ezt mondom, de te legfeljebb csak egy kártya vagy.
 - Értem. Még?
 - Ki tudja?
 - És Ön?
 - Kis játékos vagyok. Legalábbis még az vagyok. Segítesz?
 - Persze. Miben kell?
 - A kikötőben egy dominikai banda pakolja ki egy terepjáróból a drogot. Hajóba rakják, aztán ott szállítják át Aldernybe, nehogy észrevegyék a rendőrök az utakon. Meg kell szereznem magamnak.
 - Segítek a szokásos tarifámért.
 - Rendben. indulunk. De egy fontos dolgot leszögezek: Fegyveresek. Tehát ezt tedd el - azzal a kezembe nyomott egy pisztolyt. - Tudod hogyan kell használni?
 - Nem, de gyorsan tanulok.
 - Én vezetek. Te viszed a hajót, én a terepjárót. Ha már átpakoltak teljesen, akkor én is a hajóval megyek. A hajót a Firefly melletti szirt alá vidd el. Már ott lesz egy kötél, arra kösd rá a dobozokat, és ott felhúzzák. A fizetséged ezerötszáz. És a pisztoly. Jó?
 - Tökéletes.
 - Induljunk. Én vezetek.
 Már a kikötőben jártunk. Egy fickó nézelődött, kezében egy sörétessel, a másik kettő dobozokat pakolt. A terepjáró hátulja nyitva állt, de már egy doboz sem volt benne. Dimitri halkan suttogta, hogy "Most." Egyszerre álltunk fel, és mindketten lőttünk. én kétszer, ő egyszer. én az egyik rakodót vettem célba, de először mellélőttem, a második lövés talált. Dimitri a másik rakodót lőtte le. Persze a sörétessel felszerelt fickó ránk lőtt, mi pedig futni kezdtünk a konténerek között. Néha sörétesek csapódtak be mögöttünk. Dimitri balra fordult, én jobbra az egyik kis "utcában". Persze az univerzum annyira kedveskedett nekem, hogy a fickó is utánam jött. Én a kilőtt pisztolyomat szorongattam (Útközben hátra-hátra lőttem), és a konténernek vetettem a hátamat. Eldördült a lövés...
 Dimitri jókor jött meg, és lelőtte az alakot.
 - Vissza a hajóhoz - kiáltotta.
 Felkaptam a sörétest, és meg is tartottam. A két dobozt még bedobtam a hajóba, Dimitri vezette, én pedig őrködtem. Segítettem felakasztani a kötélre a dobozokat. Mikor mind a nyolcat felhúztuk leeresztettek egy kötéllétrát, Dimitri mászott fel először, majd én. Kezet fogtunk, és Dimitri átnyújtotta a részemet. én meg gyalogolhattam vissza Dukesba. Kissé idegesítő volt, de fel lettem fegyverezve. mellesleg mindkét fegyvert egy hátizsákban rajtettem el. Otthon ki is raktam a falra a sörétest, a nadrágomba pedig beraktam a pisztolyt. Így váltam fegyveressé.

 Mikhail hívott engem telefonon, hogy menjek el a Perestroikába segíteni. Figyelmeztetett, hogy siessek, mert fontos dologról van szó. Én persze a legfontosabbat kérdeztem:
 - Fegyver kell?
 - Nem, most nem. De siess Vladimir!
 - Rendben, Mr. Faustin!
 Már az ajtóban voltam, amikor megcsördült a telefonom. Sergei hívott. Felvettem és rögtön így kezdtem:
 - Bocs Sergei, de most sietnem kell!
 - Aha, téged is a Perestroikába hívtak?
 - Igen.
 - Nincsen kocsim, fel tudnál venni engem?
 - Persze. Tíz perc és ott vagyok. Addig szólj Mikhailnak, hogy kések, és hozlak téged is.
 - Meglesz!
 Leálltam Sergei boltja előtt, és ő már ott állt szokásos ruhájában: Sárga bőrzakó prémgallérral, ujjatlan kesztyű, barna kordbársony nadrág, vörös garbó, és elegáns bőrcipő. Én persze jóval kevésbé voltam elegáns egy inggel, de mindegy is. Rajtam volt a bőrdzsekim is, szóval fázni legalább nem fáztam, a kinézet meg annyira azért nem fontos. Egy ing bőven elég mindig. Miután barátom beszállt a kocsimba a Perestroikához hajtottunk. Az ajtó nyitva állt, d e belső ajtó nem. Sötét volt. Nekem volt valami furcsa előérzetem, és Sergeinek is lehetett, mert nyugtalanul nézelődött. Kinyitottam a belső ajtót. Sötét volt itt is. Hirtelen a színpad fölött kigyulladtak a fények, és ott állt Mikhail Faustin. Mellette és kissé mögötte Dimitri állt, oldalt, az asztaloknál pedig már lehetett sejteni embereket, akik csoportokban és fürtökben álltak.
 - Gyertek közelebb - harsogta Mikhail.
 Mi közelebb léptünk, egy kissé talán óvatosan. mikor lelépkedtünk a lépcsőn az emberek elkezdtek tapsolni. Minden lámpa kigyulladt, és a fény árasztotta el a termet.
 - Vladimir Glebov és Sergei Brilev. Miután konzultáltam az üzlettársammal arra jutottam, hogy eleget tettetek már a Bratva megalapulásáért. Megkérdezem tehát: Akartok-e teljes értékű tagokká válni?
 - Igen.
 - Igen.
 - Nos rendben, akkor ezennel ti is tagok vagytok. Dimitri, add oda nekik a listát.
 Dimitri közeleb  is lépett, és odaadott egy listát. Azon nyolc tíz név volt, mindegyik mellett aláírással. Alul már nagy, nyomtatott betűkkel ott állt a mi nevünk is. Magamban reszketve aláírtam. Sergei is.
 - Tagok vagytok - szólt Dimitri halkan, mégis mindenki meghallotta. Pezsgősüvegeket bontottak, és ittak az egészségünkre. Megható volt. Hát így váltam nagyon sok nehézség árán taggá. Még egy lépés volt a területi vezetőség, de az még távol van.