Vladimir Glebov Naplója

 Az eső végigsöpört a kikötőn. A por és a piszok sártengerré változott, amiben senki sem szívesen lépegetett volna. A hajók ki-, és berakodását megszüntették, az embereket visszarendelték a mólók mellől, a hajókat leláncolták, az összes elektromos áramforrást…

 Vladislav története, ahogy utóbb elolvastam, itt félbemaradt. Valamiért nem jutott eszébe továbbírni, tehát rám várt a feladat, hogy felelevenítsem a történteket. Onnan írom ezt, ahol az ő történetében szétváltunk, én a házba indultam, ő a kertben haladt tovább. A…

 Mostanában Sergei kezdett kiesni a világból. Nem beszélt senkivel, nem próbált kapcsolatot tartani, a boltot bizonytalan ideig bezárta, és csak egy dolgot csinált: edzett. Nem egyszer említettem meg neki, hogy lassan hasonló lesz egy testépítőhöz, nem figyelt rám. Napokra tűnt…

 A mély letargia, amibe az izgalom hiánya miatt estem nem akart elmúlni. Még azok az unalmas megbízások is el-elmaradoztak, amikkel Mikhail "örvendeztetett" meg engem. Ezért is hatott roppant ösztönzően az a pillanat, amikor mobilom megcsörrent, és Ivan szólt bele. Rögtön…