Másnap Sergei eljött, pont ahogyan megkértem. Egy furcsa, és hosszúkás csomagot hozott magával. Nekem rögtön a kosztümös kémfilmek jutottak eszembe: Ilyenekbe csomagolják a hullákat. Szerencsére Sergei gyorsan megnyugtatott, hogy csak a ruhámat hozza. Amikor megkérdeztem, hogy mi baja  ruhámmal az volt a válasza, hogy Mikhail nem akar olyan emberekkel alkudozni, akik nincsenek kiöltözve. Tehát felvettem a ruhát (Egy vörös ing, fekete nadrággal, és kerek orrú elegáns cipővel), ami remekül illett az új munkámhoz.
 Talán nem árulok el sokat az esetleges utókornak, ha azt mondom, hogy Mikhail szinte azonnal fölfogadott engem Hove Beach egyik kisebb területét igazgatni. Bár ez igazából csak négy héttel az érkezésem után lett hivatalos. Addig kisebb feladatokat csináltam. De előbb ismertetem Mikhailt:

 Mikhail ekkor még csak 24 éves volt (Jómagam ekkor voltam 20), és teljesen kőkemény. Persze én sem voltam gyenge, vagy ügyetlen, de Mikhail volt Szibériában egy börtönben, illetve volt katona is. Általában öltönyben mászkált mindenfelé, és megvett egy jókora házat magának és a feleségének. Ott kezdte el alapítani a Bratva nevű bandát, aminek én is a tagja lettem.
 A megbízásaimról és Mikhail társáról, Dimitriről később írok majd.